Már megint sikerült jól időzítenem és ünnepek után posztolnom a dolgot, de azt hiszem ezen már nem fogok tudni változtatni a jövőben sem. Húsvétra elutaztam vendégségbe egy hétre, német honba és úgy gondoltam nem megyek üres kézzel....
Történt ugyanis, hogy "az én Kedvesem" és az ő anyukája (későbbiekben anyós jelölt), idén húsvétkor újból megjárták Németországot. Persze nem csak úgy hobbiból, ilyenkor náluk mindig ez a program, ugyanis "az én Kedvesem" Nővére (továbbiakban sógornő jelölt), kint él Nürnberg közelében. Tavaly is volt szerencsém velük tartani és mivel annyira nem volt rossz, gondoltam idén sem utasítom vissza a meghívást.
Mivel egy hétig vendégeskedtem ott, nyilván nem mehettem üres kézzel. Ilyenkor amúgy is felpakol az ember egy csomó kaját és miegymást (nem mintha kint nem lehetne bármit megvenni és megcsinálni), de hát mégiscsak az a jó, amit innen viszünk. Ez persze rögtön megdőlni látszik, amikor eltöltöd első napodat külhonban, ahol ugyanúgy van Lidl, vagy Aldi, meg bevásárlóközpont és még csodák csodája, hentes is! Gyakorlatilag ugyanazt meg tudja venni az ember, ha nem még jobbat.
Képzeljétek, találtam kint pl. a Nigella és Jamie receptekben oly sokat emlegetett Creme Fraice-t. Korábban nem tudtam ezt hova tenni, mert sokan azt mondták, olyan mint a tejföl, de közben Jamie és Nigella is előszeretettel használta desszertekhez, amitől olyan érzésem volt, hogy ez inkább valamilyen tejszín-féle lehet. Aztán kiderült nem is álltam messze a valóságtól, hiszen a creme fraice valóban a tejfölre hajaz, de egészen sok fajtája létezik a tejszín édességű verziótól kezdve a tejföl savanyúságúig. Nah, hát ilyen creme fraice-t találtam én az egyik Aldiban és azzal a lendülettel vettem is egy pohárral, hogy akkor most eljött az igazság pillanata: végre megtudom milyen. Ez kb. a kint létünk 2. napján lehetett. Nos, a lendület akkora volt, hogy egészen a hűtőig eljutott a szerencsétlen pára, ám az azóta is ott csücsül, hacsak sógornő jelölt fel nem használta valamire. Úgy elfelejtettem, hogy egy hétig eszembe se jutott a nagy nehezen megkaparintott creme fraice-t még csak felbontani sem. Szóval továbbra sem tudok személyes tapasztalattal beszámolni róla. Ne de most őszintén: nem is én lennék :)
De, ahogy mondtam nem mentem üres kézzel. A húsvét nálam nem múlhat el kalács nélkül és mivel tudtam, hogy egy hétig igencsak jól leszek tartva, ajándékot is vittem. Az ajándék a következő posztom témája lesz, a kalácsot viszont most mutatom.
Szokás szerint sokat agyaltam, hogy milyen kalácsot készítsek. Gondoltam, olyan régen sütöttem már ostoros rétest jó sok kakaóval! Aztán eszembe jutott a húsvéti omlós mandulás-tejes kalács is, amit régen mindig otthon sütöttünk. Tavaly sütöttem Hokkaido kalácsot, ami isteni volt, de közben meg már próbálkoztam volna valami újjal is. Ezért esett a választásom az alábbi kalácsra, ami két dolog miatt is izgalmas. Aki ismer, az tudja hogy a levendula a mániám. Tavaly nyáron elkezdtem egy levendulás sorozatot, amivel feltett szándékom volt, hogy beizzítom az emberek fantáziáját a levendulával kapcsolatban. Aztán ez a szezon végével kicsit lanyhult, de a sorozat azért nem szűnt meg és most újra elkezdte piszkálgatni az elmém. A citromot pedig egyre jobban szeretem intenzívebb formában használni édességekben, így esett a választásom Sütidoboz citromos-levendulás kalácsára.
Nos az eredmény nagyon finom, pikáns, bár nekem inkább tömör, mint foszlós kalács, de ez lehet annak az oka is, hogy sokáig sütöttem. A citrom annyira jól párosul a levendulához, akárcsak az étcsokoládé. Az aggályoskodókat pedig megnyugtatom, hogy egyáltalán nem tolakodó benne a levendula, a belsejében tekergő citromkrém fanyar édessége pedig csak fokozza az élvezeteket.
Próbáljátok ki, annál is inkább mert sütés közben valóságos aromaterápiában részesülhetünk, ami így tavasz derekán felemelő érzés tud lenni.
Citromos-levendulás kalács
Meglepő módon szükség van hozzá egy kelt tésztára és egy adag lemond curd-re, magyarán szólva citrom krémre.
Hozzávalók a tésztához:
2,5 dkg élesztő
2 dl tej
1 teáskanál cukor
50 dkg liszt
csipet só
1 tojás + 1 tojássárgája (a fehérje kell majd a kenéshez)
10 dkg méz
2 teáskanál szárított levendula virág bőven mérve
3 evőkanál olaj
1 citrom lereszelt héja
Az elmorzsolt élesztőt a cukorral együtt felfuttatjuk az előzőleg meglangyosított tejben.
A többi hozzávaló mehet egyszerre egy tálba - ha van dagasztókaros robotgépünk, akkor ne legyünk restek használni - hozzá öntjük a felhabosodott élesztőt és pár perc alatt rugalmas tésztává dagasztjuk. Gép híján a puszta kezünk is megteszi :)
Takarjuk le egy konyharuhával és meleg helyen hagyjuk a duplájára kelni.
Jöhet a citrom krém, amit akár előző nap is megcsinálhatunk
Hozzávalók a lemon curd-höz:
1 nagy citrom leve és lereszelt héja
5 dkg cukor
1 tojás
1,5 dkg vaj
Az alaposan megmosott citrom levét és lereszelt héját egy tálban a cukorral együtt feltesszük vízgőz fölé. Addig melegítjük, amíg a cukor el nem olvad, ekkor adjuk hozzá a vajat. Miután ez is elolvadt, vegyük le a gőzről és hagyjuk kicsit hűlni. Ha már nem túl forró, folyamatosan keverve adjuk hozzá a felvert tojást, tegyük vissza a gőzre és tovább kevergetve főzzük sűrűre. Vigyázzunk, hogy a gőz ne legyen túl forró és hogy folyamatosan kevergessük, ugyanis a tojás igen hamar meg tud benne főni és darabos lesz. Ha ez történik, akkor nincs mese, át kell szűrni!
Miután megkelt a tésztánk, lisztezett felületen gyúrjuk kicsit át (ez a kedvenc részem), majd osszuk két egyenlő részre. Mindkét tésztát nyújtsuk egyforma nagyságú téglalapra és kenjük meg a citrom krémmel. Szorosan tekerjük fel őket egyenként, majd a kapott két tekercset sütőpapírra téve fonjuk össze. Papírral együtt emeljük át egy kenyérsütő formába. Ha maradt még egy kis krém, azt kenjük a tekercsek közé, vagy gyenge pillanatunkban lapátoljuk be magunkba. :) Kenjük meg a kalácsot tojásfehérjével és szórjuk meg porcukorral. 180 fokra melegített sütőben 30 perc alatt süssük meg!
Hát nem gyönyörű!?!?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése