Levendula mánia 4. rész - A Torta

Bizony bizony!! Amikor "az én Kedvesem" unokatesója mutatott egy fotót, hogy olyan doboz formájú tortát szeretne, masnival és levendulával díszítve, majd egyben azt is közölte, hogy még az ízét is levendulásra, sőt.... citromos-levendulásra akarja.. nos csillogó szemekkel majdnem a nyakába ugrottam. Ami ezek után következett... Barátaim...!!! Olyan levendulás-citromos krémet rittyentettem, hogy hovatovább magam is szétcsúsztam tőle!

Persze mindez ízlés kérdése is, tudom én, de nem és nem vagyok hajlandó letenni ama küldetésemről, hogy népszerűsítsem a levendula gasztronómiai szerepét. Nos, aki szereti a levendulás csemegéket, annak ez a kombó kötelező. Aki meg nem szereti, sőt nem is hajlandó megenni, annak üzenem, hogy a vendégek közül egyvalaki pontosan így vélekedett. Majd megkóstolt egy tányéron kallódó falatkát. Majd evett egy szeletet! És ezután még egyet!! Szóval tessék végre félre tenni a levendula iránti viszolygásunkat és legyünk merészek, bátrak, vagányak és használjuk a levendulát sütikben is.

Azért azt el kell mondjam, hogy először vakartam a fejem, hogy miként is csináljam meg. Adva vagyon egy - kis túlzással díjnyertes - de legalábbis mindenki által agyon dicsért citromos mascarpone receptem. Csináljak egy citromos krémet, amit levendulával ízesítek? Esetleg egy levendulás krémet, amit citrommal ízesítek? És mi van, ha csinálok egy levendulás krémet és egy citromos krémet, majd a kettőt összerakom!? És ha nem rakom, hanem csak egymás mellé nyomom, amolyan fekete erdősen? Tök izgalmas, mindig is erre vágytam, kísérletezni, új dolgokat kitalálni! Na és akkor villant be, hogy csinálok egy főzött mascarpone-s krémet, amit levendulával ízesítek be és mellé csinálok egy citromos mascarpone krémet. Majd végre valahára váltakozva, habzsákból egymás mellé nyomom a két tölteléket, amit már oly régóta szeretnék megvalósítani. Így is tettem! Bár a belseje sokkal szebb lett volna, ha mondjuk egy kis lilával megfestem a levendulás krémet, hiszen így szépen elkülönültek volna egymástól színben is a töltelékek, de igazából ez már csak részlet kérdés volt.

Viszont az íze...! Olyan jól elkülönült egymástól a citrom és a levendula, hogy egyszer ilyennek érezte az ember, egyszer pedig olyannak, mégis a kettő összhangban volt. Volt aki az első falat után azt mondta: "Ez citromos!!" Majd némi ízlelgetés után: "Nem, nem ez levendulás!" Végül: Vagy mégis citromos?!?!" "Hülye vagy, ez levendulás!!!"

Nos hát így keveredtek, majd alkottak egységet az én levendulás-citromos tortámban az ízek! Tökéletes volt. És hogy ne csak hiába olvassátok ezt a bejegyzést a levendula dicső létezéséről, lássátok a receptet is! Nem csak burkolt tortába jó ám!

Levendulás- Citromos- Mascarpone torta

A piskóta

Sima olajos piskótát sütöttem egy 21x21 cm-es formában. Kétszer sütöttem meg a 3 tojásos mennyiséget, hogy szép magas legyen. Utána mindkét lapot ketté vágtam, így kaptam 4 piskóta lapot.

A citromos-mascarpone krém

Szükség lesz egy adag lemon curd-re, azaz főzött citromkrémre, valamint mascarpone-ra és habtejszínre. Most mondom, hogy állati tejszínre!!!! (Nekem Sütidoboz lemon curd receptje jött be a legjobban, én 2 citrommal szoktam csinálni, de az ő oldalán fázisfotókat is találtok.)
A történet úgy is simán megállja a helyét, ha csak mascarpone-val keverem össze a citromkrémet, de én most könnyebb, habosabb állagú tölteléket akartam csinálni, amit nem is fixáltam semmivel, mivel a levendula krém tartott. Később meglátjátok hogyan! (Akkor szoktam zselatinfixet tenni a citromos-mascarpone krémbe, ha csak azzal töltöm a tortát, hiszen anélkül nem tartana semmit. Most viszont nem lesz rá szükség!)

Hozzávalók:
2 citrom leve és lereszelt héja

100 g cukor
2 tojás
30 g vaj (Most mondom hogy nem margarin!!!)

250 g mascarpone
200 ml tejszín

A megmosott citromok héját reszeljük le, levét facsarjuk ki. A cukorral együtt tegyük gőz fölé és addig melegítsük, amíg a cukor fel nem olvad. Ekkor tegyük hozzá a vajat, majd ha az is felolvadt vegyük le a tűzről és hagyjuk langyosra hűlni. Ekkor tegyük bele a kissé felvert tojásokat, majd tegyük vissza gőz fölé, és folytonos kevergetés mellett sűrítsük szósz sűrűségűvé. Hűtsük ki teljesen, a legjobb ha előző este készítjük el a citromkrémünket. A lemon curd amúgy önmagában is függőséget okoz, fülledt nyári napokon egy egész üvegcsével meg tudok enni belőle csak úgy magában. Kis üvegekben tárolva hűtőben 1 hétig is eláll, így gastro ajándékként is kiváló.
A mascarponet verjük fel a habtejszínnel, majd, apránként adjuk hozzá a lehűlt citromkrémet. Kicsit lágy lesz, de semmi vész, nem ez fogja tartani a tortát! Töltsük sima csöves habzsákba és tegyük a hűtőbe, amíg előkészülünk a levendula krémmel. 

A levendulás- mascarpone krém
(Az alap recept, amiből kiindultam egy nagyon kedves barátomtól van, akinek örökké hálás leszek ezért a receptért!)

Hozzávalók:
4 dl tej
2,5-3 evőkanál levendula szirom (szárított vagy friss, mindegy)
1 csomag tejszínes pudingpor (40 g)
40 g liszt
200 g cukor
250 g vaj
250 g mascarpone

Először megadjuk a tejnek a levendula ízt. Ehhez szórjuk a tejbe a virágszirmokat és gyöngyözésig főzzük, majd húzzuk le a tűzről és fedő alatta hagyjuk pihentetni. A levendula mennyiségét nem érdemes 3 evőkanálnál többre növelni, ugyanis akkor tényleg szappan ízű lesz. Ne ijedjünk meg, ebben az állapotban nem hogy levendula, de egyenesen keserű íze van a tejnek, hiszen mindössze 4 dl folyadékban koncentrálódik ez az intenzív aromájú virág. Úgyhogy ne nagyon kóstolgassuk, mert elmegy tőle a kedvünk is. Én először féltem is, hogy végérvényesen elrontottam és túl sokat tettem bele, de aztán bíztam benne hogy a nem kevés vaj és a semleges ízű mascarpone majd elvesz az intenzitásából.
Szóval hagyjuk kicsit ázni a levendulát a tejben, de 20-30 percnél tovább nem érdemes szerintem, mert ez alatt az idő alatt nagyon jól átveszi az aromákat, teljesen kihűteni pedig nem fontos, hiszen a következő lépésben újra felfőzzük a tejet, de csak miután leszűrtük a virágokat belőle. Miközben a leszűrt tejet újra felforraljuk, összekeverjük a lisztet és a pudingport. Erre öntjük a felforrt tejet, csomómentesre keverjük, visszatesszük a tűzre és folyamatosan kevergetve puding sűrűségűre főzzük. Jó masszív lesz, hamar megköt de nem kell aggódni. Amikor már-már olyan az állaga, mint a csiriz és egyre nehezebben tudjuk kevergetni, vegyük a le a tűzről és hűtsük ki teljesen. Néha kavarjuk át, hogy ne bőrösödjön meg a teteje. Le is takarhatjuk folpackal úgy, hogy közvetlenül a puding felületére simítjuk, de az a tapasztalatom, hogy ilyenkor sokkal lassabban hűl. Nekem jobb, ha néha belekeverek egy kézi habverővel. Nos, míg a levendulától illatozó puding alap hűl, habosra keverjük a vajat robotgéppel. Hozzá tesszük a kihűlt pudingos alapot, majd homogénre keverjük. Bele keverjük a mascarpone-t és azzal is alaposan kikeverjük. Érdemes ezt géppel csinálni. Nagyon krémes, nagyon habos, főzött krém szerű állagot kapunk, ami most már éppen csak annyira levendula ízű és illatú, amennyire kell. Aki látványban is brillírozni akar, az keverhet bele nagyon kevés lila ételfestéket, éppen csak egy késhegynyit. Töltsük ezt is sima csővel ellátott habzsákba, és tegyük kicsit ezt is a hűtőbe, hogy megkössön. Ha nincs két csövünk az sem probléma, eldobható zsákba is tölthetjük a krémeket, a zsák végére pedig egy nagyobb lyukat vágunk.
Jöhet a töltés fekete erdő módjára, amit kétféleképpen is csinálhatunk. Vesszük az első piskóta lapot, majd a szélére körbe nyomunk egy sort a levendulás krémből. Majd váltunk a citromos krémre és a levendulás mellé nyomunk egy újabb csíkot körbe, majd újra levendulás, majd citromos és egészen addig haladunk befelé egymás után váltva a krémeket, amíg teljesen megtöltődik a piskóta. Fontos, hogy mindig a levendulás krémmel kezdjünk, ugyanis ezzel fogunk un. falat építeni, ami megakadályozza, hogy a lágyabb citromos krém ne folyjon ki. A másik módszer - ami akkor célszerű, ha esetleg annyira lágy lett a citromkrém, hogy nem tudunk karikát nyomni belőle - hogy a levendula krémből 2-3 vastag kört nyomunk a piskóta lapra úgy, hogy tisztes távolságban legyenek egymástól. Az üres részeket pedig kitöltjük a citromkrémmel. Ha előzőleg megszíneztük a levendula krémet lilára, akkor felvágáskor szépen fogjuk látni, ahogy egymást váltják a töltelékek.
Ha megtöltöttük az első piskóta lapunkat, rátesszük a következőt és azt is hasonló módon körbe nyomjuk. És ezt folytatjuk, amíg elfogy a piskótánk. Jelen esetben 4 piskóta lap közé nyomunk 3 rétegben krémet. Nem lesz kicsi, de nekem most magas torta kellett a doboz forma miatt.
Garantált ízélmény!
Rejtett vágyam, hogy sokan kipróbáljátok a receptet (akárcsak fele mennyiséggel is) és megírjátok, hogy ízlett-e! Komolyan várom minden fajta tapasztalatotokat ide a bejegyzés alá! A levendula idény még tart!!
Legyen a mottónk: Merész vagyok, levendulát kóstolok! :) Hajrá

Update!
Kedves hozzászólok! Nem tudom Ti hogy csináljátok, hogy tudtok megjegyzést írni, de én nem tudok se válaszolni rá ezekre, se ismeretlenül külön megjegyzést írni most már több mint egy éve. :( Állítólag a blogspot megszűntette azt a modult amivel hozzászólást lehet írni, de akkor meg nem értem Nektek miért sikerül, nekem meg miért nem! Van erre valakinek valami tippje?
Szóval nem bunkóságból nem válaszolok, hanem mert egyszerűen nem engedi, hiába írok bármit is és nyomok a küldés gombra, az nem jelenik meg. 
Így ezúton szeretném megköszönni, a szok kedves hozzászólást, annak meg még jobban örülök, hogy meritek kipróbálni a levendulás receptet. Nagy öröm ez számomra, de tényleg. Nem mellesleg ilyenkor szembesülök azzal is, hogy van még valaki aki olvassa a blogomat :D
Valaki kérdezte milyen vajat használjon, tulajdonképpen teljesen mindegy, a lényeg hogy vaj legyen és ne margarin, vagyis legalább 80% zsírtartalmú. Lidlibe, Aldiban nagyon jó a vaj, de a márkázott vaj, vagy teavaj is megfelelő, a lényeg a zsírtartalma.
Továbbra is legyetek merészek és egyetek levendulát! Csók mindenkinek!