Olyan ritkán van alkalmam ilyen tortákat készíteni, mivel mostanában leginkább gyerkőcök szülinapjára kérnek fel és persze ezzel semmi gond nincs. De....
... azért be kell valljam, hogy néha kicsit felüdülés, amikor nem kell egy tortát teli pakolni valamilyen aktuális mese főhősével, vagy kellékével. Amikor nem azon kell agyalani, hogy a sok-sok elvárt különféle dolog hogy alkot végül egységet egy adott tortán.
Amikor egy virág, adott esetben kettő, mondjuk egy kis könnyedségre, játékosságra, valamiféle kis apró finom rezdülésre tud emlékeztetni. Amikor egyszer csak azon kapja magát az ember egy ilyen torta láttán, hogy egy apró kis mosoly bújik meg a szája szélén.
Pedig nincs rajta semmi különös. Csak két egymást kiegészítő virág. Nem több és nem is kevesebb. De ennyi pont elég!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése