"Kell néha valami egyszerű" jeligével készült ez a csokoládés-mascarpone torta...
Persze ez így nem teljesen igaz, mert kifejezetten ez volt a kérése kolléganőmnek, aki lakodalomba vitte a tortát.
Nem tudom kinél mi a szokás, én az Alföldről származom, bár félig meddig baranyainak is tartom magam. De gyerekkoromban, Nagybánhegyesen voltam olyan igazi nagy lakodalomban - tudjátok, az az utcán zenekari kísérettel végig vonulós, vicces vőfélyes, kultúrházas félében - ahol az volt a szokás, hogy minden család maga vitt egy tortát, ami aztán este kikerült az asztalra. Persze volt esküvői torta, meg grillázs torta is - amit általában látványos keretek között széttörtek - de minden asztalon ott volt egy torta, amit otthonról vittek a vendégek. Voltam persze több hagyományos lakodalomban is, de talán ez volt az egyetlen, ahol ilyet láttam. Erre viszont azért is emlékszem ennyire, mert Anyu elmondása alapján az oda készített torta hozta meg neki az áttörést, amikor is végérvényesen megfertőződött a sütéssel, nem sejtvén, hogy ezzel milyen lavinát is indít el az én életemben is. Egy kávétorta volt, még Lajos Mari 99 Torta című receptkönyvéből és még én is emlékszem, hogy pontosan olyan volt, mint a képen.
Nos, örömmel konstatáltam, hogy ez a hagyomány nem veszett el a múlt homályában, ugyanis Füzesgyarmaton tartottak egy ilyen lagzit, ahova kolléganőm volt hivatalos. És mivel Ő nem jeleskedik annyira a sütésben, megkért, hogy készítsek egy egyszerű csoki tortát, mert hát azt mindenki szereti. Készítettem és élveztem is, hogy végre nem kellett burkolni.
A piskóta a mindig használt olajos kakaós változata - 4 tojásból, 21 cm-es kerek formában sütve - amit dupla adagos csokis-mascarpone krémmel töltöttem. Fele-fele arányban használtam az ét- és a tejcsokoládét, tapasztalataim szerint ez így sokkal populárisabb verzió. Hiszen így se nem "keserű", se nem túl gejl és aki nem szereti az étcsokoládét, annak sem tűnik fel, hogy az is van benne. Tetejét csoki ganache-zsal öntöttem le, az oldalára meg csak úgy tessék lássék módon kentem rá, most ehhez volt kedvem. Sajnos nem emlékszem, már mennyi csokiból, de erre biztosan elment 200 ml tejszín és 200 g étcsokoládé. A tetején lévő rózsákat félretett töltelékből nyomtam habzsákból.
A piskóta a mindig használt olajos kakaós változata - 4 tojásból, 21 cm-es kerek formában sütve - amit dupla adagos csokis-mascarpone krémmel töltöttem. Fele-fele arányban használtam az ét- és a tejcsokoládét, tapasztalataim szerint ez így sokkal populárisabb verzió. Hiszen így se nem "keserű", se nem túl gejl és aki nem szereti az étcsokoládét, annak sem tűnik fel, hogy az is van benne. Tetejét csoki ganache-zsal öntöttem le, az oldalára meg csak úgy tessék lássék módon kentem rá, most ehhez volt kedvem. Sajnos nem emlékszem, már mennyi csokiból, de erre biztosan elment 200 ml tejszín és 200 g étcsokoládé. A tetején lévő rózsákat félretett töltelékből nyomtam habzsákból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése