Dúdolhattam volna Csongrádi Kata népszerű dalát is közben, bár nem lett volna túl autentikus, mivel ez "csak" 40 rózsa.
Viszont pont elég volt ahhoz, hogy kis híján vissza adjam a "praxisom". :)
Nem egy ilyen torta jött már velem szembe, de még senki nem talált meg vele. Nem úgy mint Juli és Gabriella, akik évről-évre gondoskodnak szellemi állóképességem szinten tartásáról. Ha unatkoznék, rájuk tuti számíthatok. :D
Mert nem elég, hogy ilyen tortát találtak ki, kikötés volt, hogy 40 darab virágnak kell rajta lennie és úgy, hogy abban a 40-es szám is kirajzolódjon. Szóval kellett pár nap, mire akklimatizálódtam a feladathoz. Főként azért, mert fogalmam sem volt, hogy a 40 darab rózsa vajon mekkora tortát fog elfoglalni. Ha túl nagyot csinálok, nem tudom kitölteni. Ha túl kicsit, nem férnek el. Emiatt nem is nagyon tudtam előre dolgozni. Szóval olyan elkészítési módot is kellett keresnem, amivel nagyon gyorsan, nagyon sok, lehetőleg szép rózsát tudok előállítani. Találtam is én ilyet, de tudjuk, hogy nálam a "gyors" kifejezés mint olyan, nem nagyon létezik. Hiába, nem tanultam még meg összecsapni egy tortát és őszintén szólva nem is célom. Szóval a módszer jó volt, de nálam ez tripla annyi időbe telt.
Első körben csináltam én 10 darab rózsát, amivel megpróbáltam kisakkozni, hogy 40 darab esetén mekkora tortát kell süssek. De valami véletlen okból kifolyólag hiba csúszott a számításba (hmm), mert a végén ott álltam, hogy mégiscsak nagy a torta és ha széthúzom a rózsákat sem tudom kitölteni a helyet. Arról nem beszélve, hogy a 40-esnek benne kellett lennie. Ekkor jött az "ok, akkor engedjük el a szabályos rózsa kinézetét, növeljük a szirmok számát!" felkiáltás. Király... épp csak a piros színű fondim kezdett el vészesen fogyni, amit persze lehetett volna pótolni további fehér beszínezésével, de azzal meg az a bibi, hogy 1: próbáld meg ugyanolyan árnyalatúra begyúrni, 2: fehérből sem maradt túl sok! Szóval pár órányi rózsagyártás után jött az, hogy az utolsó kis piros morzsát is próbáltam összeszedni, hogy még 1-2 szirmot tudjak belőle varázsolni. Szemöldök fonás a köbön! Hajnali órákban teljesítettem a rám rótt feladatot és ágyba rogyva elküldtem a kész tortáról a fotót Juliéknak, mondván soha többet. Másnap azért érzékeltem, hogy félve léptek be az ajtón, attól tartva ki se nyitom nekik :D
Na hát így ebben a formában, ilyen kritériumokkal tényleg nem vállalom, különben tényleg visszaadom a praxisom :D
Emellett, az egyik olyan torta tavalyról, amire a legbüszkébb vagyok!
Rendelj tortát, desszertet, ahogyan Te szeretnéd!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése