Méghozzá egy kedves ismerősömék kisfiának, Ákosnak az 1. szülinapjára. Megmondom őszintén, hogy a Hercegnő torta után kicsit nehéz volt bármit is kitalálnom, mert hát az mégiscsak frenetikusan sikerült! (Mondom ezt minden szerénység mellett :) ) Meg is kaptam, hogy ennél lejjebb már nem mehetek! Na puff neki, gondoltam! Mit találjak ki egy 1 éves kisfiú szülinapjára? Persze nem ártott a trenírozás, mert a Kereszt fiam is nemsokára betölti az 1. életévét, és neki sem lesz könnyebb kitalálnom valami témát. De most tényleg! Mit lehet ilyen esetben csinálni??? Egyetlen tippem a bárány volt, mivel van egy hőn szeretett plüsse, ami bárány alakban létezik! Szóval nem tehettem mást, mint kitalálni az első Bárányos tortám! És rögtön kettőt is, mert kellett egy a családi ünneplésre, egy pedig a barátira. Merthogy így szép az élet. :)
Szóval először meg akartam könnyíteni a helyzetem, mert megérdeklődtem én a szülőktől: nem baj-e ha két ugyanolyat csinálok! Aztán azon gondolkoztam, mi abban a kihívás? Amikor végre szárnyalhat a fantáziám, nincs konkrét elképzelés, elvárás a külsőt illetően, és mégiscsak arra készülök, hogy hivatásszerűen csináljam én ezt. Tessen kérem szépen gondolkodni!!!! Hát így született meg az első verzió, a családi!
Az alap tészta olajos piskóta kakaós verzióban, a töltelék pedig fehér csokis mascarpone krém. És végre tudtam használni a nemrégiben beszerzett tortás kütyüjeim közül a szalag vágót.
Na nem mondom, hogy ezzel a tortával nincsenek gondok. Például. ha valakinek nagyon rááll a szeme a mértani pontosságra, észre veszi, hogy a masni nem a szalagok középpontjában fekszik. Sajnos itt elszámoltam kissé, beljebb kellette raknom, különben nem fért volna bele a dobozba :) Aztán elszámítottam a barna fondant masszát is, ezért utána kellett színeznem. Ami persze nem lett ugyanolyan. Így a szalag kétféle barnában pompázik. De a bárány nem lett olyan vészes!?!?! Ugye?? Ahhoz képest, hogy az első bárányom.....! Na persze az sem volt kispályás. Mire nagy nehezen tele aggattam a testét a bundáját imitáló apró fehér fondant galacsinokkal, majdnem befontam a szemöldököm! És mialatt gyönyörködtem az első barimban, azon tűnődtem, vajon miért is nem jutott eszembe cseppet nagyobb galacsinokat gyártani????? 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése