Egyik nap felhívott a Nővérem! Tortát szeretett volna. Míly meglepő! Ám most nem a családnak, hanem a Dunaújvárosi Waldorf Iskola megnyitójára. Nem kis feladat előtt álltam...
Annál is inkább, mert Nővéremnek - aki egyben legnagyobb kritikusom is - stresszes dolog tortát csinálni. Ő tényleg csak akkor mondja hogy szép lett, vagy finom lett, ha úgy is gondolja. Ha nem mondja, nézhetek másik pálya után. Na jó azért nem! De tény, hogy nem egyszerű eset. :)
De a téma sem volt annyira egyszerű, mert itt most egy új iskola alapításról volt szó Dunaújvárosban. A Waldrof nem csak egy egyszerű iskola. Teljesen más, emberközpontú megközelítéssel tanítja a gyerekeket, a hagyományos oktatási korlátokat felszakítva, ahol a gyerkők képességi igazán kibontakozhatnak. (Iskola előtt álló anyukák, érdemes utána nézni!) Éppen ezért nem lehet akármilyen témájú maga a torta sem. Amolyan... "waldorfosnak" kell lennie!
Először persze az iskolakezdés jutott eszembe. A szokásos ceruza, tábla, könyv stb. Naná, hogy nem volt jó. Ezek után elmentünk az ősz, mint iskolakezdés időszaka felé. De bevallom nem nagyon tudtam magamévá tenni a történetet. Hogyan applikáljam bele az őszi hangulatba az iskolakezdést egy tortán? Aztán egyszer csak felénk jött a tökéletes megoldás. A quilling egy kreatív papírcsíktechnika és ahogy minden más, ez is beszivárgott a torták közé. Ez a kézzel készített, kreatív műfaj pedig igen közel áll a Waldorf szemlélethez. Mondhatnám.... nagyon "waldorfos"!
Így a quilling technikás torták között kutatva, szebbnél szebb példányok közt megtaláltam a legjobb mintát, aminek alapján elkészítettem első Quilling tortámat, amit az iskola megnyitó ünnepségére ajánlottam fel.
Így a quilling technikás torták között kutatva, szebbnél szebb példányok közt megtaláltam a legjobb mintát, aminek alapján elkészítettem első Quilling tortámat, amit az iskola megnyitó ünnepségére ajánlottam fel.
Az alsó torta csokis-mascarpone volt, míg a felső diós, egy kis házi - nővérem által készített - baracklekvárral megbolondítva. Ez utóbbinál az alap tejszínes-mascarpone receptet használtam, amibe egyszerűen csak darált diót tettem. Bár én nem lehettem ott az ünnepségen, azt mondják csuda finom lett. A csokisra azt mondták, hogy ilyet még nem is ettek mert valódi csoki íze volt. A diósról pedig még álmodtak is utána. Bizony, volt aki megkérdezte másnap, hogy maradt e még, mert éjszaka a tortáról álmodott. Döbbenet!
Nah! Hát ezek simogatják az én lelkem! És nemcsak azért, mert beigazolódni látszik, hogy finom amit csinálok, hanem azért is, mert igyekszem csak minőségi alapanyagokkal dolgozni. Vajjal, állati tejszínnel, mascarponeval dolgozom és a burkoló fondantot is én gyúrom már saját kezűleg, minden adalékanyag nélkül. Így amikor visszaigazolást kapok, hogy az emberek igenis szeretik a minőségi alapanyagból készült dolgokat, mi több: érzik a különbséget, úgy érzem nincs veszve minden. Megéri ragaszkodni az elveimhez.
Hovatovább imádtam az egész tortát! Maga a quilling módszer nem bonyolult, bár tény, hogy kissé pepecselős. De ha van egy jó extrudernek nevezett szerkezet is a közelben, nem kell vonalzóval kiméregetni az egyforma szélességű csíkokat sem. Arról nem beszélve, hogy annyiféle formát lehet ezekből a kis csíkokból kialakítani, hogy csuda. Virág, katica, méhecske, napocska, szív stb. Csak a képzelet szabhat határt. Egyszóval szerettem, na! És öröm volt elkészíteni is, hiszen közben arra gondoltam, hogy én is adhatok valamit ennek a csöpp közösségnek, akik nagyon megdolgoznak azért, hogy a waldrof szemlélet egyre jobban elterjedjen. Mert "Iskolásnak lenni jó!"
A megnyitóról készült képek megtekinthetők ezen az oldalon, ahol többek között felbukkan a torta is! Mint pl. ezen :) Hüpp!
Forrás: www.dunaujvarosiwaldorf.hu |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése